A magyar független média helyzete nem elszigetelt visszásságok, hanem tudatosan felépített, rendszerszintű nyomásgyakorlás következménye – erre a megállapításra jut a Mérték Médiaelemző Műhely és a New York University School of Law keretében működő Rule of Law Lab közös elemzése. The Repression of Independent Media in Hungary, 2010–2025 című jelentés részletesen dokumentálja, hogyan szorul vissza a sajtószabadság Magyarországon anélkül, hogy a hatalom nyílt cenzúrához folyamodna.
Az elemzés a 2026 áprilisára tervezett parlamenti választások előtt jelent meg, amikor a hiteles és sokszínű tájékoztatás kulcsszerepet játszik a demokratikus elszámoltathatóságban. A szerzők szerint a választók tájékozódási lehetőségeit súlyosan korlátozza az a jogi, gazdasági és adminisztratív eszköztár, amely az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan épült ki, és amely a független médiumokat folyamatos alkalmazkodásra, túlélési stratégiákra kényszeríti.
A jelentés egyik központi állítása, hogy a független szerkesztőségek puszta létezése nem jelenti egyben az egészséges médiakörnyezet fennmaradását. „A független médiumok jelenlétét nem szabad összetéveszteni az egészséges médiakörnyezettel. Ezek a rendszer ellenére, nem pedig annak köszönhetően maradnak fenn” – fogalmaz Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója és a jelentés társszerzője. Szerinte Magyarország mára az Európai Unió médiaszabadságának egyik legfontosabb próbakövévé vált. A tanulmány hangsúlyozza, Magyarországon nem klasszikus értelemben vett cenzúra működik.
„A független médiát nem betiltások vagy előzetes ellenőrzés hallgattatja el, hanem egy olyan jogi, adminisztratív és politikai nyomásrendszer, amely fenntartja a demokratikus működés látszatát, miközben aláássa a sajtószabadságot” – mondta Bodrogi Bea, a Rule of Law Lab magyar médiajogi szakértője.
Ez a modell különösen nehezen támadható, mert formálisan jogszerű eszközökkel operál.
A folyamat nemzetközi összevetésben is látványos visszaesést eredményezett. A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexe szerint Magyarország 2010 és 2025 között a 23. helyről a 68.-ra csúszott vissza a 180 vizsgált ország között, amivel az Európai Unión belül az egyik legrosszabb pozíciót foglalja el. A jelentés megállapítja, mindez annak ellenére történt, hogy újságírók, civil szervezetek és uniós intézmények is többször megpróbálták fékezni a romló tendenciát.
A szerzők szerint a probléma gyökere abban rejlik, hogy az európai médiaszabadságra és pluralizmusra vonatkozó normák érvényesítése jelenleg nem elég hatékony.
Amrit Singh, az NYU School of Law professzora, a Rule of Law Lab igazgatója szerint „a magyar kormány elnyomó intézkedései megsértik Magyarországnak az Európa Tanács és az Európai Unió tagállamaként vállalt kötelezettségeit”.
Hozzátette, amennyiben a kormány nem hajlandó érdemi reformokra, az Uniónak kell határozottabban fellépnie a médiaszabadság védelmében.
A jelentés konkrét javaslatokat is megfogalmaz. A jövőbeni magyar kormányoktól azt várja, hogy vessenek véget az újságírók és a média politikai ellenőrzésének, biztosítsák az információhoz való hozzáférést, és ne zárják ki önkényesen a független sajtót kormányzati eseményekről vagy a parlamentből. Emellett sürgetik a lejárató kampányok megszüntetését, a zaklató jellegű perek elleni védelmi mechanizmusok kialakítását, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei és az uniós médiaszabadságra vonatkozó szabályok maradéktalan végrehajtását.
Az Európai Unió számára kötelezettségszegési eljárások indítását, az uniós intézmények közötti szorosabb koordinációt és a magyarországi független média közvetlen finanszírozásának növelését javasolja. A szerzők szerint ezek nélkül a magyar médiahelyzet tovább romolhat, ami nemcsak nemzeti, hanem európai szinten is a demokratikus működés alapjait kérdőjelezi meg.
Fotó: mertek.eu NYITÓKÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
